Az absztraktkötet letölthető innen.
- Időbeosztás áttekintés
- Időbeosztás részletes program
- Formai követelmények
- Plenáris előadások összefoglalói
- Vitaestek, műhelyek
- Egyéb szakmai programok
- Kirándulás
Tudományos program, áttekintés
November 6., csütörtök
13:00-17:00 Szakmai előprogram a Sóstói-erdőben
18:00-19:30 A konferencia megnyitása, köszöntők és nyitóelőadások
20:00- Fogadás
November 7., péntek
9:00-10:30 1. Szimpózium: Társadalom és természetvédelem
10:30-11:00 Kávészünet
11:00-12:00 1. Szimpózium (folytatás): Társadalom és természetvédelem
12:00-13:30 Ebédszünet
13:30-15:00 Poszterszekció
15:00-16:30 2. Szimpózium: Molekulák, gének és modern módszerek
16:30-17:00 Kávészünet
17:00-18:00 2. Szimpózium (folytatás): Molekulák, gének és modern módszerek
18:15-20:30 Vitaülések
November 8., szombat
9:00-10:30 3. Szimpózium: Globális folyamatok
10:30-11:00 Kávészünet
11:00-12:00 3. Szimpózium (folytatás): Globális folyamatok
12:00-13:30 Ebédszünet
13:30-15:00 Poszterszekció
15:00-16:30 4. Szimpózium: Természetvédelmi stratégiák
16:30-17:00 Kávészünet
17:00-18:00 4. Szimpózium (folytatás): Természetvédelmi stratégiák
18:15-20:00 Vitaülések és Természetvédelmi Biológiai Börze
20:00- Zárszó
21:00- Bankett
November 9., vasárnap
8:00- Kirándulás
(Amennyiben az előadást nem az első szerző tartja, az előadó nevét csillaggal jelöltük.)
NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK
13:00 Terepi előprogram a Sóstói-erdőben
Indulás helye: a regisztráció helyszínéről
Visszaérkezés: 16-17 óra között.
Közlekedés: gyalog.
A túra hossza: 6 km
Részvételi díj: nincs
Előzetes bejelentkezés: Kérjük azokat, akik részt vennének a programon, szándékukat jelezzék Szigetvári Csabának a szcsaba@e-misszio.hu e-mail címen, vagy a +36-20-512-3311 telefonszámon.
18:00-20:00 A konferencia megnyitása, köszöntők és nyitóelőadások (CA.I. 113. terem)
Köszöntő, a konferencia megnyitása
Haraszthy László (KvVM): A természetvédelem helyzete és eredményei (2002-2008)
Szép Tibor (Nyíregyházi Főiskola): Partifecske kutatás - populációs változások nyomában a Tiszától Afrikáig, a párválasztástól a Tisza meanderezésig
20:00- Fogadás minden regisztrált résztvevő részére (kollégiumi étterem)
NOVEMBER 7., PÉNTEK
9:00-10:30 1. Szimpózium: Társadalom és természetvédelem (CA.I. 113. terem)
Plenáris előadás
9:00-9:30 Pataki György: Érdekkonfliktusok a természetvédelemben
Előadások (15 perc + 5 perc vita)
9:30-9:50 Molnár Zsolt, Babai Dániel: Miért érdemes, sőt kell ökológiai antropológiai kutatásokat végeznie botanikusoknak?
9:50-10:10 Varga Anna: Erdei legeltetés, fáslegelők, legelőerdők tájtörténeti vizsgálat
10:10-10:30 Bodorkós Barbara, Cordula Mertens: Intézményi elemzés a biodiverzitás ügyének helyi kormányzásáról
10:30-11:00 Kávészünet
11:00-12:00 1. Szimpózium (folytatás): Társadalom és természetvédelem (CA.I. 113. terem)
11:00-11:20 Málovics György, Kelemen Eszter, Margóczi Katalin: Ökoszisztéma szolgáltatások a Szikrai Holtág környezetében
11:20-11:40 Márkus Ferenc:Természetvédelmi programok társadalmi elfogadtatása a magyar természetvédelem gyakorlatában, az Őrségi Nemzeti Parkban
11:40-12:00 Bela Györgyi, Pataki György:A természetvédelmi politika hatásosságának értékelése Európában és Magyarországon
12:00-13:30 Ebédszünet
13:30-15:00 Poszterek megtekintése
15:00-16:30 2. Szimpózium: Molekulák, gének és modern módszerek (CA.I. 113. terem)
Plenáris előadás
15:00-15:30 Pecsenye Katalin, Bereczki Judit, Tóth Andrea, Juhász Edit és Varga Zoltán: Lepke populációk genetikai struktúrájának vizsgálata: természetvédelmi vonatkozások.
Előadások (15 perc + 5 perc vita)
15:30-15:50 Halpern Bálint, Major Ágnes, Dankovics Róbert és Péchy Tamás: Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) állományok genetikai vizsgálata
15:50-16:10 Klein Ákos, Major Ágnes, Hoffmann Gyula és Mátics Róbert*: Populációs palacknyak genetikai hatása egy gyöngybagoly (Tyto alba Scop. 1769) populációra
16:10-16:30 Németh Attila, Révay Tamás, Czabán Dávid, Rózsás Anita, Hidas András, Farkas János és Csorba Gábor: A nyugati földikutya fajkomplex (Nannospalax (superspecies leucodon)) taxonómiai és természetvédelmi helyzete a Kárpát-medencében a legújabb genetikai vizsgálatok tükrében
16:30-17:00 Kávészünet
17:00-18:00 2. Szimpózium (folytatás): Molekulák, gének és modern módszerek (CA.I. 113. terem)
17:00-17:20 Erdélyi Károly, Csörgő Tibor, Ferenczi Emőke és Bakonyi Tamás: Flavivírusok terjedése Magyarországon - természetvédelmi vonatkozások
17:20-17:40 Baranyi Gabriella, Santiago Saura és Jordán Ferenc : A héja észak-spanyolországi élőhelyhálózatának elemzése: új módszerek és a természetvédelem hatékonysága
17:40-18:00 Prommer Mátyás és Bagyura János: Kerecsensólymok diszperziójának és élőhelyhasználatának vizsgálata műholdas nyomkövetés segítségével
18:15-20:30 Vitaülések
18:15- Vitaülés: Érdekkonfliktusok és társadalmi egyeztetés az autópályaépítésben (CA.I. 112. terem)
Szervező: Mihók Barbara
18:15- Vitaülés: Vonuló fajok térhasználata és védelme új nyomonkövetési és elemzési módszerekkel (CA.I.113. terem)
Szervező: Ecsedi Zoltán, Nagy Gergő Gábor, Lengyel Szabolcs
18:15- Vitaülés: A földhasználat-változás hatásai a biológiai sokféleségre (CA.I. 115. terem)
Szervező: Tóthmérész Béla, Török Péter, Lengyel Szabolcs
NOVEMBER 8., SZOMBAT
9:00-10:30 3. Szimpózium: Globális folyamatok (CA.I. 113. terem)
Plenáris előadás
9:00-9:30 Harnos Zsolt: Globális klímaváltozás - Lokális problémák
Előadások (15 perc + 5 perc vita)
9:30-9:50 Csörgő Tibor, Harnos Andrea*, Kovács Szilvia, Nagy Krisztina, Kiss Andrea: A klímaváltozás hatásainak vizsgálata hosszútávú madárgyűrűzési adatsorok elemzésével
9:50-10:10 Végvári Zsolt, Bókony Veronika, Barta Zoltán, Kovács Gábor.: A klímaváltozás hatása a madarak vonulásának időzítésére: filogenetikai összehasonlító vizsgálat a Hortobágyi Nemzeti Parkban
10:10-10:30 Magura Tibor, Tóthmérész Béla*, Lövei Gábor: Az urbanizáció hatása a futóbogarakra - Nemzetközi áttekintés
10:30-11:00 Kávészünet
11:00-12:00 3. Szimpózium (folytatás): Globális folyamatok (CA.I. 113. terem)
11:00-11:20 Rodics Katalin: Biodiverzitás védelem a génektől a tányérunkig
11:20-11:40 Czúcz Bálint: A közeljövő ismeretlen környezeti kihívása - az olajcsúcs ("peak oil")
11:40-12:00 Varga Zoltán: Hét kérdés a klímaváltozásról
12:00-13:30 Ebédszünet
13:30-15:00 Poszterek megtekintése
15:00-16:30 4. Szimpózium: Természetvédelmi stratégiák (CA.I. 113. terem)
Plenáris előadás
15:00-15:30 Gergely Erzsébet: Természetvédelmi stratégiák, tervek és programok módszertani kérdései
Előadások (15 perc + 5 perc vita)
15:30-15:50 Demeter András: Természetvédelmi stratégiák az Európai Unióban
15:50-16:10 Hajdu Klára: Természetvédelmi stratégiák: hatékony eszközök vagy csővégi megoldások?
16:10-16:30 Standovár Tibor, Ruff János, Kenderes Kata: Erdőgazdálkodás védett területen? - tervek és megvalósulásuk a Királyréti Erdészet területén
16:30-17:00 Kávészünet
17:00-18:00 4. Szimpózium (folytatás): Természetvédelmi stratégiák (CA.I. 113. terem)
17:00-17:20 Mike Ágnes, Jordán Ferenc, Wei-Chung Liu: Átfedő táplálkozási szokások: kvantitatív prioritások a közösségi alapú természetvédelemben
17:20-17:40 Verő György, Sipos Katalin, Baranyai Zsolt, Papp Beáta: Hosszú távú természetvédelmi stratégia a "Nagykőrösi pusztai tölgyesek" Natura 2000 területen
17:40-18:00 Déri Eszter, Lengyel Szabolcs, Lontay László, Deák Balázs, Török Péter, Magura Tibor, Horváth Roland, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Tóthmérész Béla: Természetvédelmi stratégiák alkalmazása Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFE-Nature program eredményei
18:15-20:00 Vitaülések és Természetvédelmi Biológiai Börze
18:15- Természetvédelmi Biológiai Börze (aula)
Szervező: Szentirmai István
18:15- Vitaülés: Uniós pályázati lehetőségek a természetvédelemben, a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) (CA.I.112. terem)
Szervező: Legény Árpád és Kovács Eszter
18:15- Biodiverzitás-monitorozás - tudomány vagy rutinmunka? (CA.I. 115. terem)
Szervező: Bakó Botond és Váczi Olivér
20:00 Zárszó (CA.I. 113. terem) (a poszterverseny eredményének kihirdetése)
21:00- Bankett (kollégiumi étterem) (azok számára, akik jelezték részvételi szándékukat és befizették a bankett árát)
NOVEMBER 9., VASÁRNAP
8:00- Kirándulás (azok számára, akik jelezték részvételi szándékukat és befizették a kirándulás árát)
Formai követelmények
A szakmai program szimpóziumokból, vitaestekből és poszterbemutatásból áll. A megnyitó és a szimpóziumok plenáris előadásai 30 percesek. A szimpóziumok további előadásai 15 percesek (+ 5 perc vita/kérdés/hozzászólás, azaz összesen 20 perc). A vitaesteken általában a levezető elnök és/vagy a felkért hozzászólók rövid, 5-10 perces felvezető előadásokat tartanak. Kérjük továbbá mindazokat, akik előadás formájában mutatják be munkájukat, hogy az előadásokat ppt vagy pdf formában készítsék el, és legkésőbb november 5-ig küldjék el az mtbk2008@gmail.com címre. Kérjük, a tárgy mezőbe írják: "eloadas file". Az előadótermekben projektort és számítógépet biztosítunk. A poszterek maximum 120 cm magasak és 85 cm szélesek lehetnek (álló formátum). A poszterek felfüggesztéséhez szükséges eszközöket a szervezők a helyszínen biztosítják. A poszterek felhelyezését csütörtökön 15:00 órától lehet megkezdeni, eltávolításukat szombat 20:00-ig kérjük megtenni.
Poszterverseny
A poszterversenybe olyan posztereket lehet nevezni, melynek első szerzője graduális vagy PhD hallgató. A versenyben résztvevő posztereket szakmai zsûri fogja értékelni (a zsûri Standovár Tibor). A legjobb poszterek szerzői értékes jutalomban részesülnek.
Konferencia-kötet
A konferencián bemutatott prezentációk anyagát ismét a Természetvédelmi Közleményekben tervezzük megjelentetni. Sajnos előreláthatólag a szerzők anyagi hozzájárulását is igénybe kell majd venni ("page charge"). A részletekről a kötet szerkesztői körlevélben értesítik majd az érintetteket. A szerzők számára szóló Útmutató letölthető a http://www.mtbk.hu/mtbk05 címről. A kéziratokat elektronikus formában kérjük elküldeni lehetőleg a konferencia kezdetére, de legkésőbb november 30-ig az mtbkkotet@gmail.com címre. További információ a honlapon.
Megnyitó plenáris előadások:
Szép Tibor (Nyíregyházi Főiskola): Partifecske kutatás - populációs változások nyomában a Tiszától Afrikáig, a párválasztástól a Tisza meanderezésig
A hosszútávon vonuló madárfajok, így a partifecske esetében nemcsak a fészkelő területen, hanem az egymástól több ezer kilométerre lévő vonulási és telelési területeken zajló események is komoly szereppel bírnak az állományváltozásokban. Az élőhelyek minőségében, kiterjedésében és a klímaváltozással összefüggő rendkívüli időjárási helyzetek gyakoriságában bekövetkező változások által kiváltott hatások feltárása ezen élőlénycsoport esetében komoly kihívást jelent. A Tisza magyar szakaszán fészkelő partifecske állományon 1986 óta folyó kutatásaink célja e hatások azonosítása, a védelem számára fontos tényezők és folyamatok feltárása. A partifecske esetében, a vonulási és telelési időszakban magas, 60-70%-os erősen ingadozó éves mortalitást tapasztaltunk, amely e távoli területek jelentős hatását jelezi. Feltártuk a vizsgált állomány által használt afrikai területek szemiarid és arid élőhelyein jelentkező szárazságok jelentős szerepét a túlélésre. A magas és jelentősen ingadozó mortalitás miatt az állomány fennmaradásában döntő szerepe van a fészkelési sikernek. Kísérletes vizsgálataink kimutatták, hogy a régi üregektől mentes partfalakon való költés rendkívüli jelentőséggel bír e faj számára az ektoparaziták által a fiókák fejlődésében és túlélésében jelentkező hátrányok csökkentésében. A nagyszámú telepen végzett vizsgálatok a telepek mérete és a fészkelési siker közötti pozitív kapcsolatot mutatta, amely hátterében a párválasztással, párzással és a táplálkozással kapcsolatos kölcsönhatások működhetnek. A folyó azon szakaszán nem tapasztaltunk csökkenő tendenciát az utóbbi 20 évben, ahol az ötszáz páros nagyságot meghaladó telepeken fészkelő egyedek aránya magas volt, míg más területeken ugyanakkor jelentős csökkenést tapasztaltunk. A költési időszakokban a folyó menti telepeken mutatkozott a legnagyobb átlagos fészkelési siker, elsősorban a kedvezőtlen időjárási helyzetekben meglévő jobb táplálkozási lehetőségek miatt. A parazitamentes, nagy telepek számára alkalmas partfalak rendszeres kialakulásában döntő szerepe van a Tisza és más folyók meanderezésének, amely természetes folyamat fenntartása alapvető jelentőségű nemcsak a partifecske védelmében, hanem számos más faj és élőhely megőrzésében is.
Haraszthy László (KvVM): A természetvédelem helyzete és eredményei (2002-2008)
A természetvédelem feladata a védett természeti területek és a Natura 2000 hálózat kihirdetése, működtetése illetve a védett és fokozottan védett fajok megőrzése. De vajon mi a helyzet azokkal a területekkel és fajokkal melyek nem tartoznak ebbe a körbe? Milyen intézkedések védik az élettelen természeti értékeket? A természetvédelem megvalósítása két szinten zajlik. A nemzeti park igazgatóságok feladata a védett természeti területek, az ex lege védett területek, a Natura 2000 területek, a védett fajok, és a barlangok gyakorlati védelméről, kezeléséről, bemutatásáról való gondoskodás. Az utóbbi években azonban ez a tevékenység egyre nagyobb mértékben kiterjedt a védett természeti területeken megvalósuló élőhely rehabilitációkra illetve új élőhelyek kialakítására. Ezt a tevékenységet azonban alapvetően befolyásolja, hogy ki az adott terület tulajdonosa vagy kezelője. A természetvédelem másik megvalósítási szintje a stratégiák, koncepciók, országos tervek illetve a jogszabályok megalkotása, amely a minisztériumban zajlik. Vajon elegendő-e egy jó természetvédelmi törvény, vagy elegendő az, ha a természetvédelmi tevékenységet meghatározó kormány és miniszteri rendeletek megfelelő szabályokat állítanak fel? Ma Magyarországon a természetvédelmi szabályokat közel száz törvény és ugyanennyi kormányrendelet tartalmazza, melyek mintegy 400 miniszteri rendelettel egészülnek ki. Ezeknek összhangban kell lennie az EU vonatkozó szabályaival, természetvédelmi céljainkal és a többi hazai jogszabállyal. Az előadás arról ad tájékoztatást, hogy a természetvédelem egyes részterületein illetve összeségében hol tart a szabályozásban, az értékőrzésben és ezek megvalósításához milyen források állnak rendelkezésre.
Szimpóziumok plenáris előadásai:
Pecsenye Katalin (Debreceni Egyetem): Lepke populációk genetikai struktúrájának vizsgálata: természetvédelmi vonatkozások
Napjainkban egyre fokozódik a részben klimatikus, részben antropogén hatásokra bekövetkező habitat fragmentáció és degradáció. Ez a folyamat a természetes populációk egyedszámának csökkenéséhez vezet, ami viszont fokozza a sztochasztikus hatások érvényesülését. A sztochasztikus hatások azonban természetes körülmények között is erősek lehetnek bizonyos fajok populációiban, például a szaporodási stratégia, vagy a speciális életmenet következtében. A sztochasztikus hatások eredményeként csökken a populációk genetikai variabilitása, ami különösen a ritka változatok eltűnésében és a monomorf lokuszok számának növekedésében nyilvánul meg. Vizsgálataink során két boglárkalepke faj (Aricia artaxerxes issekutzi és Maculinea alcon) esetében hasonlítottuk össze a genetikai variabilitás szintjét. Az A. artaxerxes issekutzi fakultatív, míg a M. alcon obligát mirmekofil faj. Az obligát mirmekofília következtében a M. alcon populációi generációnként erős sztochasztikus hatásoknak vannak kitéve. A várakozásoknak megfelelően, a M. alcon populációkban jelentősen alacsonyabb szintű enzimpolimorfizmust tapasztaltunk, mint az A. artaxerxes issekutzi populációkban. Mindkét faj populációi egyaránt élnek viszonylag gyors szukcesszió folytán degradálódó (Bükk-fennsík), illetve lassabb szukcessziós változásoknak kitett, jó állapotú gyepekben (Aggteleki-karszt). Mindkét faj esetében azt tapasztaltuk, hogy a genetikai variabilitás szintje az erős, nagy populációkkal rendelkező Aggteleki-karszton szignifikánsan magasabb volt. A véletlen hatások fokozódásának következményeit a populációrendszerek szintjén is tapasztaljuk; a fokozott drift hatás intenzívebb genetikai differenciálódást eredményez a populációk között. Megvizsgáltuk a genetikai differenciálódás szintjét és mintázatát különböző szaporodási stratégiájú fajokban (K stratégista fajok: Parnassius mnemosyne, A. artaxerxes issekutzi, Plebejus sephirus; r stratégista fajok: Euphydryas maturna, E. aurinia, Melitaea telona). A K stratégista fajokban a genetikai variancia földrajzi mintázata egyértelmű volt, míg az r stratégista fajok genetikai variabilitásában esetünkben nem lehetett kimutatni a földrajzi mintázatot.
Harnos Zsolt (MTA): Globális klímaváltozás - lokális problémák
A klímaváltozás valószínűleg az emberiség legnagyobb kihívása a XXI. században. A klímaváltozás tényét mind a kutatási eredmények, mind a megfigyelések egyre nagyobb valószínűséggel támasztják alá. Az 1850-es évek óta a globális átlaghőmérséklet 0,76 C-kal emelkedett. Az IPCC 2007-es jelentése szerint az 1995 és 2006 közötti 12 évből 11 a legmelegebb 12 év közé tartozik az 1850 óta mért felszíni megfigyelések alapján. A felmelegedés nagy valószínűséggel (vagy nagyrészt) antropogén eredetű, a légköri üvegház hatású gázok feldúsulásának tudható be. A modellszámítások egyértelműen erre engednek következtetni. A klímaváltozás várható ala-kulásának a meghatározásához úgynevezett emissziós szcenáriókat használnak, amelyeket feltételezett gazdasági, társadalmi fejlődési pályák alapján számolnak. A két szélsőséges eset: folytatódik a jelenlegi energiafaló gazdasági növekedés, a gazdaság átáll egy környezetkímélő, fenntartható fejlődési pályára. A számok azt mutatják, hogy még a "legkedvezőbb" emissziós szcenárió esetén is 2 C körüli hőmérsékletemelkedéssel kell számolni a XXI.-dik században. A legrosszabb esetben a növe-kedés meghaladhatja az 5 C-ot is. Milyen következményei lehetnek a klímaváltozásnak, s mit tehetünk? Az éghajlatváltozás ma kettős kihívást jelent. Egyrészt az éghajlatváltozás súlyos hatásait csak az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának időben megvalósított és nagymértékű csökkentésével lehet megelőzni. Az EU integrált éghajlatváltozási és energiapolitikájának központi pillére tehát a gyors átállás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, annak az EU-célkitűzésnek a megvalósítása érdekében, hogy a globális átlag hőmérsékletnövekedés ne haladja meg a 2°C-ot az iparosodás előtti szintekhez képest. A 2°C-ot meghaladó változás esetén a veszélyes és kiszámíthatatlan éghajlatváltozás kockázata jelentősen fokozódik, és az alkalmazkodás költségei drámai mértékben megnőnek. Másrészt, a már zajló éghajlatváltozás következtében a társadalmak világszerte azzal a párhu-zamos kihívással szembesülnek, hogy alkalmazkodniuk kell annak hatásaihoz, hiszen bizo-nyos mértékű éghajlatváltozás ebben a században és azon túl már elkerülhetetlen, még akkor is, ha a mérséklésre irányuló globális erőfeszítések az elkövetkező évtizedekben sikeresnek bizonyulnak. Míg az alkalmazkodási fellépés tehát a mérséklési fellépés elkerülhetetlen és nélkülözhetetlen kiegészítése lett, az alkalmazkodás nem lehet alternatívája a GHG-kibocsátás csökkentésének. Az alkalmazkodásnak ugyanis megvannak a határai. Ha a hőmérséklet emelkedése meghalad bizonyos küszöbértékeket, az éghajlatváltozásból következő egyes hatások várhatóan súlyossá és visszafordíthatatlanná válnak. Az éghajlatváltozás hatásai Európában és az Északi-sarkvidéken máris jelentősek és mérhető-ek. Az éghajlatváltozás súlyosan érinti majd Európa természeti környezetét, és hatása széles társadalmi rétegekre és a gazdaság szinte valamennyi ágazatára kiterjed. Az éghajlati hatások nem lineáris jellege és az ökoszisztémák érzékenysége miatt az egészen kis hőmérsékletválto-zás is rendkívül jelentős hatásokat idézhet elő.
Gergely Erzsébet (KvVM): Természetvédelmi stratégiák, tervek és programok módszertani kérdéseik
A stratégiai tervezés ma már az élet minden területét áthatja. Célja a rendszerszemléletű döntés-előkészítés; egy olyan vezérfonál, mely mentén a jövőben elérni kívánt célok/célállapotok függvényében határozzuk meg az oda vezető utat, annak fontos és sürgős elemeit, figyelembe véve a megvalósítás változó feltételrendszerét. A természetvédelmi célú stratégiák, tervek és programok készítése módszertanilag sajátos megközelítést igényel, hiszen míg a társadalmi, gazdasági célú tervek egyfajta értékrend szerinti céltételezésen alapulnak, a természeti folyamatokat sokkal inkább törvényszerűségek és sztochasztikus jelenségek határozzák meg, közös vonás ugyanakkor a kompetíció és az alkalmazkodás. A "tervezés" csak akkor lehet eredményes, ha természeti rendszerekben, azok különböző hierarchia szintjein az evolúció során kialakult különböző, egymással összefüggő életstratégiákat, szabályozó és önszabályozó mechanizmusokat figyelembe tudjuk venni. A legnagyobb kihívást egyrészt a területhasználati igények növekedése nyomán bekövetkező területvesztés és fragmentáció, másrészt a környezeti feltételrendszernek az éghajlatváltozás nyomán ma még igen nagy bizonytalansági fokkal előre jelezhető megváltozása jelenti. A továbblépés fontos eleme az egyes elemek és rendszerek tolerancia-spektrumának, a környezeti folyamatokkal összehangolt módon megvalósuló tér- és időbeni átrendeződésre való képességének megismerése, és ezen ismeretek alapján olyan javaslatok megfogalmazása, melyek eredményesen integrálhatók az egyéb szakpolitikákba is. Az előadás a stratégiai tervezési keretek átfogó bemutatásán túl három konkrét esettanulmányt ismertet: - A hazai ökológiai hálózat megőrzése, rehabilitációja/rekonstrukciója irányainak és prioritásainak meghatározását elősegítő elemzéseket (nagy-közép- és kistájanként). - A mezőgazdasági területek ökológiai/tájökológiai szempontú rehabilitációs lehetőségeinek feltárásához alkalmazott többváltozós statisztikai módszereket (a Tolnai-Sárköz példáján). - Az ökológiai szempontok megjelenítésének lehetőségeit különböző ágazati tervekben (Kapos vízgyűjtő terv).
Pataki György (SZIE, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet): Érdekkonfliktusok a természetvédelemben
A természetvédelem szakemberei és a természet megőrzése iránt elkötelezettek számos konfliktussal szembesülnek mindennapi munkájukban és a közpolitikai döntéshozatalban egyaránt. A konfliktusok léte természetesen önmagában nem feltétlenül okoz problémát, ha azok konstruktív irányban kibontakozva, elősegítik a természetvédelmi szemlélet terjedését, a természetvédelem céljainak elérését. Mégsem mindig ez a helyzet. El lehet-e kerülni, és ha igen, hogyan, a konfliktusok destruktív irányba haladását? Milyen tapasztalatokkal szolgál erre a nemzetközi természetvédelmi gyakorlat és elmélet fejlődése? Hogyan segíthetik a társadalomtudományok a természetvédelmet? A konstruktív konfliktusok és a hatásos természetvédelem érdekében a természetvédelem szemléletének és gyakorlatának megújítására van szükség: a természetvédelem társadalmi érzékenységének növelésére, a társadalmi részvétel technikáinak alkalmazására.
Vitaestek, műhelytalálkozók
Természetvédelmi Biológiai Börze (szervező: Szentirmai István, Őrségi Nemzeti Park)
Az elméleti és gyakorlati természetvédelemmel foglalkozók közti párbeszéd erősítésére az V. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián egy újabb fórumot nyitunk. A Természetvédelmi Biológiai Börze célja kettős: lehetőséget adni a gyakorlati természetvédelemmel foglalkozóknak, hogy kérdéseikre tudományosan megalapozott válaszokat kapjanak, illetve az elméleti szakembereknek arra, hogy releváns problémákkal foglalkozhassanak.
A börzén a gyakorlati természetvédelemmel foglalkozó szervezetek (pl. nemzeti park igazgatóságok, zöld civil szervezetek) állíthatják fel standjukat, és poszterek segítségével mutathatják be azokat a természetvédelmi problémákat, amelyekre választ keresnek. Például, készíthetnek egy posztert arról a kérdésről, hogy miként kell kaszálni a réteket a haris védelmének érdekében. Ilyen módon tulajdonképpen kutatási témákat kínálnak fel, melyekben szívesen együttműködnének kutatókkal, akár közvetlenül, akár szakdolgozati, vagy doktori munkák keretében. A kutatók egyrészt válogathatnak ezek közül, és így közös kutatási projekteket kezdeményezhetnek. Másrészt a kutatók és más gyakorlati természetvédők tapasztalataik alapján helyben meg is válaszolhatják a kérdéseket. A standokat az esti vitafórumokkal párhuzamosan látogathatják a résztvevők, és ebben az időben a kiállítók is mellettük lesznek.
Standokért jelentkezni és bővebb információt kérni a börze szervezőjénél lehet: Szentirmai István i.szentirmai(kukac)gmail(pont)com, 30/377-5494 Jelentkezési határidő: 2008. október 15.
Biodiverzitás-monitorozás - tudomány, vagy rutinmunka?
Moderátorok: Bakó Botond & Váczi Olivér (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Természetmegőrzési Főosztály)
A vitaest során a NBmR több mint tíz éves tapasztalataira alapozva rövid, provokatívnak szánt bevezető előadást követően számos kérdés és téma kerülhet vitára. Ízelítőül néhány lehetséges téma: Mit kell tudnia, milyen kérdésekre kell tudnia válaszolni egy monitorozó rendszernek? Mire használhatóak az eredmények és mire nem? Mit, hol monitorozzunk? Milyennek kell lennie a monitorozás módszerének? Ki gyűjtse, ki gyűjtheti az adatokat? Adattárolási és kezelési nehézségek. Az eredmények értékelésének nehézségei. Az eredmények közzé tétele: publikusnak kell-e lennie minden adatnak? Tudományos tevékenység-e egy monitorozó rendszer beindítása, üzemeltetése, adatgyűjtése? A vitaest során megpróbálnánk közösen kialakítani egy konszenzus monitorozó rendszert a hallgatóság kulcskérdésekben adott szavazatai alapján. Az "Ideális Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (IBMR)" etalon lehet a későbbi rendszerek és programok kialakításakor, a meglévők újragondolásakor.
Vonuló fajok térhasználata és védelme új nyomonkövetési és elemzési módszerekkel
(Szervező: Lengyel Szabolcs, HNPI)
A globalizáció egyik ritka előnyeként egyre több ismeretünk van a hosszú távú vonuló állatok (főként madarak) mozgásairól és helyhasználatáról, mely ismereteket a védelmi tevékenységben közvetlenül hasznosíthatunk. A workshop célja a jelölési és nyomonkövetési módszerek (színesgyűrűs jelölés, rádió-telemetria, műholdas nyomonkövetés, izotópos és elemtartalom-vizsgálatok, Google Map adatszolgáltatások, térinformatikai feldolgozás, élőhelyválasztási modellek stb.) áttekintése és a védelmi tevékenységben történő alkalmazásának megvitatása. A workshopra 10 perc + 5 perc vita időtartamú előadásokat és módszer-bemutatókat várunk.
A földhasználat-változás hatásai a biológiai sokféleségre
(Szervező: Lengyel Szabolcs & Tóthmérész Béla, Debreceni Egyetem)
A szántóterületek művelésből való kivonásával párhuzamosan hazánkban egyre több helyen indulnak kísérletek a földterületek visszagyepesítésére vagy erdősítésére. A földhasználat-változás a természetvédelem számára kedvező lehetőségeket rejthet a biológiai sokféleség legalább valamilyen szintű rekonstrukciójára. A workshop célja a földhasználat-változással foglalkozó gyakorlati természetvédelmi és kutatási projektek módszertani tapasztalatainak és legújabb eredményeinek áttekintése. A workshopra 10 perc + 5 perc vita időtartamú módszertani ismertetőket és előadásokat várunk.
Uniós pályázati lehetőségek a természetvédelemben, a Környezet és Energia
Operatív Program (KEOP)
(Szervező: Legény Árpád, KvVM Fejlesztési Igazgatóság)
Hazánknak uniós csatlakozásával lehetősége nyílt arra, hogy felzárkózhasson a többi európai országhoz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a 2007-2013-as időszakra határozza meg a fő fejlesztési irányokat. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fő célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, az egyes környezeti-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékos használata. Az 2007 novemberétől folyamatosan lehet pályázni a különböző természetvédelmi célokra. Mik az eddig tapasztalatok? Hogyan lehet és kell jó pályázatot beadni? Egyáltalán milyen természetvédelmi konstrukciók találhatók a KEOP-ban? A vitaest során várjuk azokat az érdeklődőket, akik már pályáztak ugyan, de még nem nyertek, illetve akik szeretnének sikeresen pályázni a jövőben. Az est során hasznos tanácsokat adunk arra, hogyan lehet, és érdemes pályázni.
Egyéb szakmai programok
Terepi előprogram a Sóstói-erdőben
A nyíregyházi Sóstói-erdő a hajdani nyírségi homoki őstölgyes-maradványok egyik kevéssé ismert, de igen értékes maradványa. A mintegy 400 hektáros parkerdő közel felében találunk idős (90-140 éves) tölgyeseket. Ezek között a gyöngyvirágos-tölgyes, pusztai tölgyes, nyomokban keményfaliget és gyertyános-tölgyes típusú állományok is előfordulnak. A számos védett növény- és állatfaj, ritka hegyvidéki és pusztai jellegű flóra- és faunaelem mellett az erdő egyik legnagyobb értéke a szerkezetben és az erdő korában rejlik: rengeteg a kidőlt és lábon száradt fatörzs, füves tisztások, cserjés foltok és egyéb mikroélőhelyek tarkítják az állományokat.
Az erdő értékei mellett a természetvédő-biológus számára tanulságosak lehetnek a problémák és a kezelés lehetőségei is. A Sóstói-erdőben is tapasztalható a talajvízszint-csökkenés, az özönfajok terjedése, a fokozott lakossági igénybevétel, valamint az állományok egykorúságából adódó negatív tendenciák. Ehhez hozzáadódik, hogy elmúlt évtizedek erdőművelése során a természetvédelmi szempontok nem voltak elég hangsúlyosak. Az utóbbi években azonban az erdőben folyó kutatások, a Natura 2000 jelölés, valamint a folyamatban levő védetté nyilvánítás kapcsán erősödött a természetvédelmi szempontok képviselete, amihez az erdészeti ágazat is - számos szakmai vita mellett - partnerként viszonyult. A most kezdődő üzemtervi időszak tehát számos lehetőséget nyújt, és kihívást állít az erdő értékeiért tenni akarók elé.
A sóstói-erdei terepi előprogram során helyi természetvédelmi szervezetek (E-misszió Egyesület, Ifjú Botanikusok Baráti Köre), erdőgazdálkodó (Nyírerdő Zrt), valamit a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság képviselőjének szakmai vezetésével mód nyílik az erdők természetvédelmével kapcsolatos szakmai beszélgetésre, de szeretettel várjuk azokat is, akik csupán egy pár órás sétára vágynak a konferencia megnyitója előtt.
Fontos tudnivalók:
Indulás helye és időpontja: november 6-án 13 órakor a regisztráció
helyszínéről.
Visszaérkezés: 16-17 óra között.
Közlekedés: Gyalog.
A túra hossza: 6 km
Részvételi díj: Nincs
Előzetes bejelentkezés: Kérjük azokat, akik részt vennének a programon,
előzetesen jelentkezzenek be a szcsaba(kukac)e-misszio.hu címen, vagy a
+36-20-512-3311 telefonszámon (Szigetvári Csaba).
Kirándulás
Daruvonulás a Hortobágyon: 2008. november 9. (vasárnap)
Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézművesudvar
4071 Hortobágy, Petőfi tér 13.
Telefon: 52/589-000, Tel./Fax: 52/589-321
E-mail:info@hnp.hu www.hnp.hu
A daruvonulás az egyik legvonzóbb természeti esemény a Hortobágyon. A több tízezer daru naponta ismétlődő, alkonyathoz kötődő vonulásának megtekintése egy előadással kezdődik a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában. Az előadás során a nemzeti park szakemberei beszámolnak a darvak életéről, vándorlásáról, hortobágyi mozgásukról. A Hortobágyi Fogadóban elköltött ebéd (Bográcsgulyás, Bukta, Ásványvíz, Kávé) után a terepen folytatódik a program. Visszaindulás Nyíregyházára a behúzás megfigyelése után (kb. 17 órakor).
Találkozás: 8.00 órakor Nyíregyházi Főiskola C épület
Indulás Hortobágyra autóbusszal 8.15 órakor.
Visszaérkezés Nyíregyházára 19 óra körül a főiskola C épületéhez.