A konferencia fő témaköreiről az Összefoglalás a plenáris előadókról az Előadók részben talál bővebb információt.

A konferencia előadásai négy témacsoport köré szervezett szimpóziumokba szerveződtek. A szimpóziumokat egy bevezető, plenáris előadás vezeti fel, és az ott felvetett témáról hallhattak további meghívott előadásokat.

Igen örvendetes a konferencia iránti érdeklődők nagy száma. A konferenciára 427-en regisztráláták jelenlétüket. A jelentkezők egy tekintélyes része konferencia bemutatóval (előadással vagy poszterrel) jelentkezett. A nagyszámú jelentkező miatt elsősorban poszterek bemutatására nyílik lehetőség, összesen 157 poszter bemutatására jelentkeztek a résztvevők.

 

Az alábbiakban olvasható a konferencia időbeli programbeosztása.

Csütörtök:
17.00- 20.00 Megnyitó, köszöntők és plenáris előadások

Magyar Gábor, Érdiné Szekeres Rozália és Haraszthy László: A természetvédelem középtávú jövőképe

Aradi Csaba: Természetvédelmi gyakorlat és konzervációbiológia: a kutatás szerepe a gyakorlati természetvédelemben

Bulla Miklós: Rió +/-(?) 10


20.00- Fogadás minden regisztrált résztvevő részére

Péntek:
9.00-11.00. Szimpózium: Kis populációk védelmének genetikai, ökológiai és kezelési problémái

Plenáris előadás (30 perc)
Mátyás Csaba: Konzerváció - genetika?

Előadások (15-15 perc)


Borovics Attila és Bordács Sándor: Fekete nyár (Populus nigra L.) fajazonosságának és genteikai változatosságának vizsgálata, génmegőrzése.
Pecsenye Katalin, Bereczki Judit, Szilágyi Mariann és Varga Zoltán: A variabilitás szerkezete az Aricia artaxerxes issekutzi hazai populációiban: genetikai és morfometriai analízis
Ködöböcz Viktor, Magura Tibor és Tóthmérész Béla: Az erdőterület csökkenésének és az erdők feldarabolódásának hatása a Beregi-sík futóbogár faunájára
Kovács Tibor: A rákosi vipera védelmének problémás kérdései
Dobolyi Konstantin: A Linum dolomiticum populaciodinaminkai vizsgalatanak es areaterkepezesenek tanulsagai
Szép Tibor és Nagy Károly: A Mindennapi Madarak Monitoringja program módszereinek használhatósága a veszélyeztetett fajok védelmének szempontjából

11.00-11.30. Kávészünet
11.30-12.30 Poszterek megtekintése
12.30-14.00 Ebédszünet


14.00-16.00. Szimpózium: Fajvédelmi programok tervezése

Plenáris előadás (30 perc)
Boldogh Sándor: Fajvédelmi programok tervezése és a zászlóshajó-fajok védelme

Előadások (15-15 perc)
Bankovics Attila: A Bonni Egyezmény szerepe a túzok (Otis tarda) védelmében
Jánossy László: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárfaj védelmi tervei
Gyurácz József és Nagy Károly: A gyurgyalag (Merops apiaster) fészkelő állományának monitorozása és védelmi helyzete Magyarországon (1997-2001)
Jakab Gusztáv: Az erdélyi hérics (Adonis x hybrida) természetvédelmi kezelése és szaporításának eredményei
Kovács András, Horváth Márton és Demeter Iván: Konzervációbiológiai munkaterv kidolgozása a parlagi sas (Aquila heliaca) magyarországi állományának megorzése érdekében
Szemethy László, Márkus Márta és Szabó Ádám: Nagyragadozó emlosök hosszú távú védelmének megalapozása Magyarországon


16.00-16.30 Kávészünet


Péntek esti viták a természetvédelemi gyakorlat és kutatás kapcsolatáról

16.30-18.00. Az elmélet és a gyakorlat közötti szakadék szűkítése

A természetvédelem részéről gyakran használhatatlannak tartják a kutatási eredményeket, még a legtöbb alkalmazott kutatásét is. A kutatók gyakran úgy érzik, hogy túlságosan a napi problémák megoldását várja a természetvédelem egy-egy általánosabb természetvédelmi biológiai kutatás esetében is. Mit kutassunk tehát? Milyen természetvédelmi kérdésekre lehet tudományos alapokon választ adni?

Moderátor: Fekete Gábor akadémikus (MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet)

Hozzászólók:
Dudás György igazgatóhelyettes (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
Pellinger Attila osztályvezető (Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság)
Standovár Tibor docens (ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék)
Szilágyi Gábor igazgató (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság)
Szmorad Ferenc természetvédelmi szakfelügyelő (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság)

18.00-19.30. Természetvédelem és (vagy?) kutatás

Vitaest a kutatás hasznáról és káráról, a kutatási tervek engedélyeztetésérol. Nem etikai, illetve állatvédelmi vitának szánjuk, tehát nem az a kérdés, hogy szabad-e a kutatási céllal ártani az élovilágnak. A kérdés, hogy lehet-e olyan útmutatókat kidolgozni, amik egységesítik és kiszámíthatóvá teszik a kutatások engedélyezését.


Moderátor: Kabai Péter (SzIE ÁOK, Ökológiai Tanszék)


Hozzászólók:
Magyar Gábor főosztályvezető-helyettes (KvVM Természetvédelmi Hivatal)
Dobolyi Konstantin főmuzeológus (Magyar Természettudományi Múzeum)
   


Szombat:


9.00-11.00. Szimpózium: Veszélyeztetett fajok visszatelepítése, élőhelyének rekonstrukciója és fogságban tartása

Plenáris előadás (30 perc):

Márkus Ferenc: Gerinces állatfajok visszatelepítésének természetrajza Magyarországon


Előadások (15-15 perc):

Persányi Miklós: Az állatkertek természetvédelmi paradigma-váltása
Váczi Olivér, Boros Tamás és Altbäcker Vilmos: Ürgeáttelepítések sikerességét
befolyásoló tényezők
Mihalik Erzsébet és Németh Anikó: Adatok a Dianthus diutinus ex situ
konzervációjához
Péteri András, Györe Károly és Gorda Sándor: A magyar bucó állományának
felmérése és a tömeges ivadék-előállítás módszerének kidolgozása
Szitta Tamás és Demeter Iván: Fokozottan védett madárfajok állomány-növelése
mesterséges fészkek kihelyezésével Északkelet-Magyarországon
Takács Gábor: Élőhely-rekonstrukció a Hanságban

11.00-11.30. Kávészünet
11.30-12.30 Poszterek megtekintése
12.30-14.00 Ebédszünet

14.00-16.00. Szimpózium: Gerinctelen állatok, virágtalan növények és gombák védelme

Plenáris előadás (30 perc):
Varga Zoltán: Pannóniai régió Európában: állatföldrajzi prioritások, természetvédelmi feladatok

Előadások (15-15 perc):
Rimóczi Imre: Nagygombák természetvédelmi jellemzése
Ódor Péter, Papp Beáta, Szurdoki Erzsébet: Áttekintés mohafajok védelmének szakmai alapjairól Európában és hazánkban
Forró László: Tócsarák, vízibolha, kandics, kövi rák
Sárospataki Miklós, Novák Judit, Molnár Viktória: Hazai poszméh fajok (Bombus) veszélyeztetettsége és védelmük szükségessége
Lengyel Szabolcs, Kiss Béla, Müller Zoltán és Aradi Csaba: A tiszavirág telepeinek elhelyezkedése és szerkezete, valamint állományának nagysága a Felső-Tisza egyes szakaszain
Gallé László: A ritkaság és gyakoriság értékelése a hazai hangyafauna példáján, különös tekintettel a védett és vörös könyves fajokra

16.00-16.30. Záró plenáris előadás:

Standovár Tibor: A fajszintű védelem előnyei és korlátai

16.30-17.00 Kávészünet

Szombat esti műhelyek a természetvédelmi biológia néhány kulcsterületéről

17.00-18.30. Élőhely-rekonstrukció

A fajvédelem mellett az élőhelyvédelem, illetve az élőhelyek megőrzésén keresztül
a fajok és közösségek védelme is alapvető természetvédelmi cél. Bár e konferencia
során a fajközpontú megközelítés kapott nagyobb hangsúlyt, mindenképpen érdemes
röviden áttekinteni a nemzetközi irányokat, illetve a hazai helyzetet, erőfeszítéseket.

Moderátor: Kárpáti László igazgató, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

Hozzászólók:

Kalocsa Béla és Tamás Enikő (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület):
Hullámtéri vizes élohelyek problémái különös tekintettel a DDNP Duna-menti területeire
Margóczi Katalin docens (SzTE Ökológiai Tanszék): Szükség van-e élőhely-rekonstrukcióra ma, nem kell a vessző Magyarországon?
Ecsedi Zoltán (Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület): A Hortobágy Természetvédelmi
Egyesület élőhely-rekonstrukciói, a Vókonya-Karácsonyfok LIFE-program élőhely-rekonstrukciós elemei
Török Katalin tudományos főmunkatárs (MTA ÖBKI): A restaurációs ökológia aktuális kérdései

17.00-18.30. "Határtalan" természetvédelem

A határokon átnyúló, illetve nemzetközi természetvédelmi tevékenységek egyre
nagyobb fontosságot kapnak egyre fontosabbá válnak/egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Az EU csatlakozással e határok egy része ténylegesen is eltunik, így a nemzetközi
együttmuködések alapveto szerepet kapnak mind az adminisztráció, mind a kutatások
tekintetében.

Moderátor: Demeter András fotanácsadó (KvVM Környezeti Informatika foosztály)

Hozzászólók:


Báldi András tudományos fomunkatárs (MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport)
Reischl Gábor igazgatóhelyettes (Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság)
Salamon Gábor igazgató (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság)
Sárkány-Kiss Endre professzor (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár)
Tirják László igazgató (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság)


18.30-20.00. Önkéntesek részvételének szükségessége, lehetőségei és korlátai
fajvédelmi programokban - "Palkó Sándor emlékére"


A természetvédelem gyakorlatában egyre nagyobb szerep jut az önkéntes alapon
tevékenykedő szakembereknek és laikusoknak. Munkájukra nagy szükség van, tevékenységük azonban számos új kérdést vet fel a mindennapi gyakorlatban. A kerekasztal beszélgetés célja, hogy ezek közül körüljárjunk néhányat és tanuljunk egymás redményeibol,
hibáiból.

Bevezeti és a beszélgetést vezeti:

Puky Miklós tudományos munkatárs (MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás
- Varangy Akciócsoport Egyesület)

Hozzászólók:
Csörgő Tibor
(ELTE Állatszervezettani Tanszék)
Horváth Ferenc tudományos munkatárs (MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete)
Kalocsa Béla (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)
Olajos Péter (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság)

18.30-20.00. Száguldó csigák, adventív halak és egyéb invazív fajok


A konferencia a veszélyeztetett fajokról szól elsősorban, de mindig érdemes figyelembe venni az ellentétes helyzetű fajokat is, azaz azokat, amelyek gyakran hihetetlen sebességgel terjednek, és legtöbbször a flóra vagy a fauna nem kívánatos, majd akár irtandó elemeit is jelentik.

Moderátor: Bartha Dénes professzor (NyME Növénytani Tanszék)

Hozzászólók:
Majoros Gábor tudományos főmunkatárs (Országos Állategészségügyi Intézet)
Mihály Botond tanácsos (KvVM Természetvédelmi Hivatal)
Sallai Zoltán természetvédelmi felügyelő (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság)


20.00- Bankett


Vasárnap:
A kirándulásokat a Fertő-Hanság Nemzeti Park szervezte.

1. kirándulás: Sopron - Mexikópuszta - Sopron. A mintegy 80 km-es úton a nagycenki hársfasor és a fertoi élőhely-rekonstrukció megtekintésére nyílik lehetőség.

2. kirándulás: Sopron - Bosárkány - Sopron. A kirándulás 140 km-es utat jelent, fő programja a hanyi élőhely-rekonstrukció megtekintése.